Városunk

Zalaegerszeg a Zalai-dombság szélén fekszik, Zala megye közel 62.000 lakosú települése, s ezzel az ország tizenötödik legnagyobb városa. A város első említése 1247-ben: Egurscug, néven történt. Magyarország egyik legzöldebb, legvirágosabb városai közt tartják számon, a város területe 100 négyzetkilométer. Növényzete dús, a nyár végén is üde, zöld. Az átlagosnál több a zöldövezet, s több gondozott parkot találunk a város szinte minden pontján.

Zalaegerszeg 1990. december 1. óta megyei jogú város. A rohamosan léptékben fejlődő város fontosnak tartja a természeti és kulturális értékei megőrzésért, ápolását. A Göcseji Múzeum 1951-ben jött létre, s kuriózumnak tekinthető a tájegység népi építészetét bemutató Göcseji Falumúzeum mely 1968-tól látogatható. A Göcseji Múzeumban kapott helyet Kisfaludy Strobl Zsigmond kiállítása. A mester Zalaegerszeg díszpolgára ugyanúgy, mint Pais Dezső akadémikus, nyelvész, Keresztury Dezső akadémikus, író, Baráth Lajos építész, Portisch Lajos sakkmester, Németh János keramikusművész, Degré Alajos jogtörténész, levéltáros és Vajda József népzenegyűjtő.

A város négy művelődési otthona mellett fontos szerepet tölt be a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem melynek a zsinagóga ad méltó helyet. A Gébárti-tó partján népi iparművészek és képzőművészek számára Kézművesek Háza épült, és a Hevesi Sándor Színházat a hazai színházi élet megbecsült műhelyei között tartják számon.

Zalaegerszegen jelentős hagyományokkal bír az élelmiszeripar, a bútorgyártás, a gépipar. A városban található az ország egyetlen kőolajfinomítója. Zalaegerszeg törekszik arra, hogy az ipari termelést a városon kívülre helyezze, ennek egyik fontos lépése volt az Ipari Park megalakítása.

Városunkban nagy hangsúly helyeződik a városkép szépítésére, törekszünk a virágos város cím megtartására, folyamatos a régi épületek felújítása. Az infrastrukturális fejlesztések szintén fontos szerepet töltenek be a város életében. A Város Napja május 13.

A városból kivezető főútak:

A 76-os úton nyugati irányba a Balatonhoz illetve továbbhaladva a 7-es, majd az M7-es föúton Budapestre juthatunk el.

Déli irányban a 74-es főúton Nagykanizsa és a Magyar-Horvát határt vehetjük célba.

Északi irányba a 74-es útvonalon Vasvár, nyugati irányban a 76-os úton Körmend érintésével a 8-as főutat érhetjük el amelyről Budapest, és a Magyar-Osztrák határ egyaránt gyorsan és kényelmesen megközelíthető.

Részletes Zalaegerszeg térkép itt!